Glutationhiány

Ide írhatsz... GLUTATIONHIÁNY – FEJTŐL TALPIG

Mit tudunk valójában a glutation alacsony szintjének következményeiről?

A glutation, rövidítve GSH, természetesen jelen van az emberi szervezet sejtjeiben. Amikor a glutationrendszer működéséről beszélünk, nagyon fontos különbséget tenni a valódi, súlyos glutationhiány és aközött, amikor egy betegségben egyszerűen alacsonyabb glutationszintet mérnek.

A legerősebb bizonyítékokat egy rendkívül ritka öröklött betegség, a glutation-szintetáz-hiány szolgáltatja. A GSS gén hibái miatt az érintettek szervezete nem képes megfelelő mennyiségű glutation előállítására. A betegség enyhe, közepes és súlyos formában jelentkezhet.

Ez azért különösen értékes a tudomány számára, mert itt nem egyszerűen arról van szó, hogy egy beteg emberben alacsonyabb GSH-szintet mértek: maga a glutation előállításának genetikai zavara ismert.

1. AGY ÉS KÖZPONTI IDEGRENDSZER

A súlyos öröklött glutation-szintetáz-hiányban neurológiai eltérések dokumentáltak.

Az orvosi szakirodalomban többek között görcsrohamokat, pszichomotoros fejlődési zavart, értelmi fejlődési zavart és ataxiát – vagyis a mozgáskoordináció károsodását – írták le.

Ez az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy egy valódi, súlyos GSH-anyagcserezavar az idegrendszert is érintheti.

FONTOS: ezek ritka, öröklött betegségekben dokumentált következmények. Nem állítható, hogy mindenkinél, akinek valamivel alacsonyabb a glutationszintje, ilyen neurológiai problémák alakulnak ki.

2. SZEM ÉS LÁTÓRENDSZER

A szem és különösen a retina anyagcseréje intenzív, ezért a redoxegyensúly változásait számos szemészeti kutatás vizsgálja.

Bizonyos súlyos öröklött GSH-anyagcserezavarok esetében szemészeti eltéréseket is leírtak.

A gyakori szemészeti betegségeknél azonban sokkal óvatosabban kell fogalmazni. Az, hogy valamely betegségben megváltozott GSH-szintet mérnek, nem bizonyítja önmagában, hogy a beteg